A vallás és közoktatásügyi minisztérium 1893. szeptember 1-jével engedélyezte egy algimnázium megnyitását Szentgotthárdon.

Két évvel később a Herczeg Zsigmond tervei alapján, Loetz Henrik által felépített és már be is rendezett gimnáziumban elkezdődhetett a tanítás. Felminősítése után a főgimnáziumi státusz lehetővé tette az érettségi vizsgát, amelyre először 1906. június 26-án és 27-én került sor. Az 1907/8 tanévtől már "Szentgotthárd magyar királyi állami főgimnázium" lett a neve. 1947. szeptember 9-én az intézmény felvette a Vörösmarty Mihály Gimnázium nevet. A névadó lánya, Vörösmarty Ilona, a térség országgyűlési képviselőjének, Széll Kálmánnak a felesége volt, aki fontos szerepet játszott a gimnázium létesítésében. 1997-ben az intézmény új szárnnyal bővült.