SZENTGOTTHÁRD KULTURÁLIS ÉLETE ONLINE
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Múzeumok, bemutatóhelyek

 

Szentgotthárd

 

Várunkban virtuális sétát tehet ide kattintva.

 

Katolikus barokk templom a kolostorral
Szentgotthárdon található Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, amely 1748-1779 között, a mellette lévő kolostor 1740-1746 között épült Franz Anton Pilgram bécsi építész irányításával. A templomtorony 60,5m magas. A barokk épületegyüttest Matthias Gusner laikus szerzetes és Dorfmeister István freskókkal, Josef Schnitzer faszobrokkal díszítette, a templom fekete intarzitás tölgyfa padjait a Kaspar Schrezenmayer ciszterci laikus fráter által vezetett műhely készítette. 

További információ:
Cím: 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 5.
Tel./Fax: 94/380-071
E-mail: sztgpleb@sztgnet.hu
 

 

 

A szavakra kattintva virtuális sétát tehet a kolostorban és a templomban.

 

Színház
A templomtól északra áll az úgynevezett magtártemplom. A XII. századi alapokra épített templomot erődítménnyé alakították át, majd 1605-ben, a Bocskai felkelés idején felrobbantották. Az 1677-es újráépítése után a kethelyi római katolikus plébánia leányegyháza, filiája volt, 1740-től plébániatemplom lett a barokk templom felépítéséig. 1787-1790 között alakították át magtárrá. 1988 óta Színház.
További információ:
Cím: 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7.
Tel.: 94/554-106
E-mail: info@pannonkapu.hu
Web: www.pannonkapu.hu

 

 

Barokk kert
A barokk templom mögött található Barokk kert a fiatalok és idősek körében egyaránt kedvelt, csendes kikapcsolódást ígérő, szemet gyönyörködtető park. A mellette lévő angolpark a hatalmas fái között húzódó árnyas sétányaival a helyiek és a turisták kedvelt sétáló helye.

 

 

St. Gotthard Spa & Wellness
Az egész évben működő animációs termálpark komplex szolgáltatást, tökéletes kikapcsolódást és regenerálódást nyújt az ideérkező családok számára.
A fürdő egyedülálló mediterrán hangulatát a pálmafák, egzotikus növények és a velük szoros összhangban kialakított természetes kőburkolatok biztosítják.
Az élményfürdő üvegkupolája alatt a januári télben is mediterrán tavasz van.
A fürdő a valódi spa, wellness- és gyógyfürdő minden igényt kielégítő luxus szolgáltatásait és magas színvonalú élő animációt biztosít kedves vendégei számára. Mintegy 1500m2 vízfelületével, különleges csúszdáival, pezsgőfürdővel, szaunáival, klasszikus római fürdősorával, sportolási lehetőségekkel, gyógy-és wellness kezelésekkel várja vendégeit.
További információ:
Cím: 9970 Szentgotthárd, Füzesi út 3/A.
Tel.: 94/554-324, 94/554-325
Recepció: 94/553-553
E-mail: recepcio@thermalpark.hu; info@thermalpark.hu
Web: www.thermalpark.hu

 

           

 

Pável Ágoston Múzeum
A főtérről a Hunyadi János utcán haladva tűnik fel a „Stájer ház” jellegzetes tornácos épülete, melyben 1983. április 29-én nyílt meg a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum. Pável Ágoston (1886-1946) születésének 100. évfordulóján - 1986-ban vette fel a vidék szülöttének és kutatójának nevét. A múzeumban a város és a Rábavidék múltját bemutató kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, melynek törzsgyűjteményét elsősorban a szlovén nemzetiségű Gáspár Károly (1914-1982) általános iskolai igazgató gyűjteménye és több kisebb szentgotthárdi és apátistvánfalvi gyűjtemény alkotja.

Múzeumunk első emeleti digitális terepasztalán az 1664-es szentgotthárdi csata elevenedik meg, amely több szempontból is kiemelt jelentőségű: egyrészt ez volt a török hódoltság korának harmadik legnagyobb ütközete, másrészt az 1600-as években városunk mellett zajlott le az első olyan nagy erőket felvonultató magyarországi csata, amely nem az oszmánok győzelmével végződött. A terepasztal audiovizuális eszközei (képek, térképek, ábrák, narráció) szakszerűen, ugyanakkor könnyen érthetően beszélik el a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Az is mindenki számára világossá válhat, miért emlegetik a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb szerződésének az ütközet után megkötött vasvári békét. Az érdeklődők a csata megismerésén túl különböző menüpontok közül választhatnak: kvízkérdések segítségével tesztelhetik tudásukat; bővebben tájékozódhatnak az ütközethez kapcsolódó fogalmakról, fontosabb személyekről; meghallgathatják a híres szentgotthárdi költő, Csuk Ferenc csatáról szóló hangoskönyvét.

A digitális terepasztal 2015-ben egy "Hadiösvény" elnevezésű programmal bővült. Ennek keretében a látogatók személyesen cseppenhetnek bele az 1664-es eseményekbe egy interaktív film segítségével, amelyben ők, mint aktív szereplők vesznek részt. Az ügyesebbek részére a játék végén egy titokzatos történet rajzolódik ki. A játék narrátora Görög László színművész. A programot az 1990-es évek egyik legismertebb hazai zenésze, Pierrot fejlesztette ki, akinek nevét nemcsak a könnyűzenei életben, hanem a digitális játékfejlesztői körökben is elismerően jegyzik.


További információ:
Cím: 9970 Szentgotthárd, Hunyadi János út 6.
Tel.: 94/380-099
E-mail: neprajz@savariamuseum.hu

 

       

 

Rábakethelyi katolikus templom
Szentgotthárd Rábakethelyi városrészében áll a vidék legrégebbi temploma, a Mindenszentek plébániatemplom. Még az Árpád-korban épült román stílusban, később gót stílusban építették újjá. A középkori templom román stílusú hajója, szentélye a XV. századi gótikus stílusú építés emlékét őrzi. A XIX. század végén átalakították, ekkor kapta eklektikus stílusú belső festését és berendezését.
További információ:
9970 Szentgotthárd, Felső u. 34.
Tel.: 94/554-160
E-mail: sztgpleb@sztgnet.hu

 

Brenner kápolna
1957. december 15-én, a mai napig ismeretlen tettesek brutális módon meggyilkolták Brenner János Rábakethelyi káplánt. A rendszerváltozás utáni első hivatalos megemlékezés 1992. december 13-án volt, amikor a vértanúságának helyszínétől néhány méterre, a zsidai iskolakápolna előtt, egy emlékkeresztet állítottak. Egy évvel később, 1993-ban létrejött a „Brenner János Emlékhely Alapítvány”, amelynek célja, hogy a vértanú pap emlékét méltó módon megőrizzék. Ennek érdekében elhatározták, hogy emlékkápolnát építenek azon a helyen, ahol Brenner János utolsó útja haladt. A kápolna alapkő letétele 1995. december 9-én volt, s 1996. augusztus 25-én meg is történt a kápolna felszentelése. A vértanúság 40. évfordulóján a kápolna új haranggal gazdagodott.

 

 

Hársas-tó
A tó a Hársas-patakra épített völgyzáró gáttal létrehozott, mesterséges vízfelület. Átlagos vízmélysége 3 m. Fürdeni csak a kijelölt strandon szabad. A tó partján kialakított Hársas-tó-tanösvény nyolc bemutatóhelyén az Őrség és a Vendvidék természeti és építészeti értékeit, örökségét ismerhetjük meg. A Hársas patak völgye fokozottan védett láprétjeivel az Őrségi Nemzeti Park része. A gazdag madárvilág mellett a nedves éghajlat miatt dús növényzetű erdőkben őz, vaddisznó, sok mókus és róka is él. A patakvölgyet kísérő láprétek említésre méltóak a botanikai ritkaságok, mint például kereklevelű harmatfű, széleslevelű ujjaskosbor, gyapjúsás, zergeboglárka, sárgaliliom.

 

 

A Hársas tavat vituális sétával ide kattintva körbejárhatja.

 

 

Környék

 

Határőr Emlékhely - Apátistvánfalva
A kiállítás a határőrélet mindennapjait mutatja be az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig. Szentgotthárdtól néhány km-re, a Szlovén határ mellett, az Őrség egyik legszebb helyén fekszik Apátistvánfalva. Ebben a térségben Trianon után alakult ki a jelenlegi határvonal. Amikor a békeszerződés meghúzta Magyarország új határait, akkor lett Apátistvánfalva határ menti község és akkor kezdődött itt a határőrizet is. Ezen az emlékhelyen, amely egy Határőr skanzen, a látogató nemcsak a határőrök mindennapjait ismerheti meg, de a Határőrség történetén keresztül ízelítőt kaphat országunk történelméből is. Az emlékhely előzetes bejelentkezés után látogatható. A látogatást az emlékhely gondnokánál kell bejelenteni.
További információ:
Merkli László – nyugalmazott határőr főtörzsőrmester
Tel.: 30/484-4347
Web:http://www.apatistvanfalva.hu/turizmus/hataror-emlekhely

 

       

 

Tájház - Rábagyarmat
A Fő utca 13. (korábban Kardosszer 139.) számú füstös konyhás lakóházat (épült 1850-ben) telkével együtt 1969-ben a helyi községi tanács megvásárolta azzal a céllal, hogy helyreállítása és eredeti funkciójának megfelelő berendezése után múzeumként üzemelteti. A termelőszövetkezet támogatásával és a helyi lakosság segítségével a helyreállítás megtörtént, Ács László iskolaigazgató irányításával berendezték és 1970. október 4-én sor került e népi műemlékház ünnepélyes megnyitására. 1983-ban régi dokumentumok alapján felépítették a szoba, konyha mellé a kamrát és az istállót is. Így vált majdnem teljessé az öreg épület, bár a pajta ma is hiányzik. Éveken keresztül sokan látogatták, csodálták meg a konyha mennyezetének vastag koromrétegét vagy a régi hangulatot sugalló szobát. A múló évek azonban belemartak az épületbe. Szakemberek segítségével azonban 3 év alatt az épület megújult. 2003. november 8-én Dr. Varga Kálmán Úr, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke adta át a falu lakóinak. Az önkormányzat Sisa Béla Urat önzetlen, odaadó munkájáért a község díszpolgárává fogadta.
További információ:
Web: www.rabagyarmat.hu

 

 

Rábel kápolna - Rábagyarmat
A falu mögött nyugatra, mintegy 2 km-es távolságra a Rábel család birtokán épített fogadalmi kápolna.
Rábel Imre a II. világháborúban katona volt és a család tett fogadalmat, hogy ha épen hazatér a háborúból, kápolnát emeltet Mária tiszteletére. Mivel 1945 júniusában hazakertül, a kápolna 1947-ben el is készült. 1947. augusztus 25-én nagyközségi ünnepség keretében történt a felszentelése. Azóta is minden évben augusztus 22-ét követő vasárnap (Egek Királynéja) szabadtéri szentmise van, ahol az egész környék összejön.
További információ:
Web: www.rabagyarmat.hu

 

 

A rábafüzesi Hianz tájház 

1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Majd Dankovics Ferenc halála után Cseri Lászlóné Márta vette át a gyűjtemény gondozását, a rábafüzesi iskola bezárásáig. 2006-ban KÉPTÁRAT alakított ki a rábafüzesi fiókkönyvtárban, a gyűjtemény alapján. 2009-ben megnyitottuk a Dankovics házaspár egykori gyűjteményéből a HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS a fiókkönyvtárban. 2011-ben  2 országos pályázat révén az akkori MFVK segítségével kialakította a megye első német nemzetiségi TÁJSZOBÁJÁT, melyet az országos német nemzetiségi önkormányzattal együttműködő magyarországi németek tájház szövetség képeskönyv ismertetője is tartalmaz „Mesélőházak” címmel, mely az MFVK raktárának egy részéből lett kialakítva. 2016-ban a nemzetiségi önkormányzat ezen gyűjtemény alapjaiból létrehozva megnyitotta a Tájházat! A tájház megnyitásával több tíz év néprajzgyűjtés eredményei kaptak végleges otthont. Előzetes bejelentkezés után bárki látogathatja mostantól a Rábafüzesi Hianz Tájházat. 2016-ban megjelent az első könyv Rábafüzesről Rábafüzes és a Hianzek címmel, melyben a gyűjtemény története is szerepel, gazdag képgyűjteménnyel.

 

Elérhetőség:
9955 Szentgotthárd-Rábafüzes, Móra Ferenc u.3.

Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Bedi Beatrix 0630/6273676
 

 

           

 

 

Szent László forrása - Rábagyarmat
A falutól 2 km-re, keletre, a dombok alatt található.
Eredeti neve Szentkút volt. A néphit szerint valamikor kápolna süllyedt el ezen a helyen. A frontharcosok 1939-ben három részből álló emlékművet emeltek ide. A 40 év alatt pusztulásnak indult emlékművet 1989-ben a falu felújította, azóta minden év májusának egy vasárnapján a délutáni litániára itt került sor. Évente többször majálisok, összejövetelek színhelye is.
 

Web: www.rabagyarmat.hu

 

 

 

Rába völgye gyümölcsút - Csörötnek
"Egy hely, ahol egymásra talált a természet és a kultúra."
Az Őrség kapujában - a Rába völgyében elhelyezkedő település csodálatos adottságú dombvonulatai már a középkorban is a tájegység bor- és gyümölcstermelésének egyik jelentős színtere volt. A Rába völgyétől délre húzódó dombvonulatainak napfényben gazdag lejtőin, a házak kertjeiben ma is változatos gyümölcstermesztés zajlik. A talaj és az éghajlati viszonyok kedvezőek a téli alma termesztéséhez, amely a leggyakoribb gyümölcsféleség a környéken. Régebben csak őshonos fajták (mosánszki, bőralma, pogácsaalma) termettek, ma már az új fajták is gyakoriak. Az almán kívül gyakori gyümölcsfák a körte, szilva, cseresznye, dió és a gesztenye. Mindezek mellett elmondható, hogy a leggyakoribb a szőlő, amely a Rábától délre húzódó dombvonulatok napfényben gazdag lejtőit borítja. A csodálatos környezet, az erdők nyújtotta nyugalom meghitt, családias hangulattal tölti meg a Szőlőhegyet, amely közkedvelt pihenő és üdülőhellyé alakult. E gazdag és sokszínű gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan Csörötneken a helyben termelt gyümölcsök feldolgozására kisebb ipar alakult ki. Régi időkre vezethető vissza a Rába folyón átívelő híd lábánál fekvő pálinkafőzde, ahol a gazdák által gondosan összegyűjtött és válogatott gyümölcsökből fantasztikus zamatú kisüsti pálinkát készítenek. Tőle alig száz méterre található a nemrég átadott gyümölcs és gombaszárító kisüzem, amely a régi hagyományokon alapuló gyümölcsaszalást hivatott továbbvinni. A községtől délre helyezkdeik el a napsütötte lejtőkkel megáldott Szőlőhegy, a környékbeli lakosok kikapcsolódásának és pihenésének kedvelt színhelye.
További információ:
Web: www.csorotnek.hu

 

 

Népi Műemlékház - Kétvölgy
Kétvölgy település Vas megyében az Őrségi Nemzeti Park területén fekvő kis falu. 2002-ig zsákfalu volt, majd a szlovén határ 2002. évi megnyitása óta a település látogatottsága egyre nő. Beépítettsége a környező falvakéhoz hasonlóan egyedi, szórvány jellegű.
A műemlékház a Fő u. 36. szám alatt található, eredeti helyén helyreállított, zsúpfedeles, döngölt agyagpadlós, boronafalu, füstös konyhás ház, amely valaha kerített háznak épült, mára azonban csak egy szoba és konyha egység maradt fenn.
A településen lévő nagyméretű, erdős területekből adódóan korábban az építkezés anyaga a fa volt. A boronafalu háznál a falakat tölgy, vagy gesztenye koszorúba rakták, s négy tölgyfatuskóval támasztották alá. A falakat fenyőboronákból keresztvájasan állították össze. A falakat sárral bekenték, majd bemeszelték. A tetőt rozsszalmával - zsúppal - fedték. Az épület jellegzetessége az úgynevezett füstös konyha, amelyben nagy méretű sárkemence található. Tűzpadkája felett pedig az itteni szlovén falvakra jellemző boltozott szikrafogó található. Az ablakok kicsik, kevés fényt eresztenek be, inkább szellőztető szerepük volt. A konyhában gomolygó füst elvezetésében a mennyezeten kialakított nyílásról induló deszkakémény segített.
Az épület az 1970-es évekig lakott volt. Az épület helyreállítását 1994-ben kezdte el akkori tulajdonosa és mára régi pompájában tündököl.
A ház kora tavasztól késő őszig tekinthető meg.
További információ:
www.ketvolgy.hu
Kétvölgy Vendégház

 

 

Őrségi Népi Műemlékegyüttes - Szalafő
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházakból és gazdasági épületekből álló házcsoportjaikat, amelyek a szereket alkotják.
Szalafő faluképi szempontból védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése.
E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
A múzeum megtekintésén túl csoportok részére előzetes bejelentkezés esetén hagyományos kézműves mesterségek kipróbálására is lehetőség nyílik: korongozás, ősmagyar reflexíj használata, mézeskalács-készítés. A múzeum területén színvonalas kézműves bolt működik, valamint a széles gasztronómiai kínálattal rendelkező pajtabüfé házias, hideg-meleg ételekkel várja a vendégeket.
További információ:
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 9942 Szalafő, Pityerszer 12.
Tel.: 94/548-034, 30/229-3588
E-mail: tourinform.orseg@gmail.com

 

     

 

Jakosa porta - Szalafő
A tökmagolajütés eszközeinek megtekintése, kóstoló.
Az őrségi konyhában a különböző saláták ízesítésére szívesen használják a tökmagolajat. A XX. század elején Vendvidéken készítették az első tökmagolajat. Később az Őrségből is jártak olajat készíttetni, azonban, mivel hosszú volt a várakozási idő, Jakosa Antal elhatározta, hogy készít egy tökmagprést. Fiával Orfaluban levették a mintát, aztán itthon műhelyükben elkészítették a prést, amelynek a minden részét - a csavarok kivételével - fából készítették és az udvarban lévő kis házban helyezték el.
1936 óta Jakosa Antal és felesége készítette Szalafőn a tökmagolajat.
Dédunokájuk, Gergócs Miklós néhány éve elhatározta, a régi szerszámokat, eszközöket bemutatja. Nagymamája pajtájában egy kis házi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálható mindenféle kéziszerszám, használati eszköz, földi munkához való gépezet: így például a vetőmag tisztaságáért felelős szélrosta, szövőszék, lószőrből kötött kefék pergőfúrói, kádárszerszámok, szerelésekhez nélkülözhetetlen kovácsszerszámok és egyszerűbb munkához fa esztergapad, fejtőgép, egy 1920-ban beszerzett többfunkciós benzinmotor, amely Bosch gyújtással volt felszerelve, illetve egy 1936-ban helyben készült tökmagolajütő szerkezet. A felsorolt eszközök még ma is mind működőképesek.
További információ:
Gergócs Miklós
Tel.: 30/228-4664; 30/648-8514
Cím: Szalafő, Csörgőszer 16.

 

     

 

 

Néprajzi és Helytörténeti Gyűjtemény – Pankasz
A gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói.
A gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült, még a múlt század végén. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A kiállítási tárgyak többsége a mindennapi használatból került ide. A legtöbb tárgyat Pankasz, Kisrákos, Viszák, Nagyrákos, Szatta, Szaknyér községekben gyűjtötték. A gyűjtemény anyaga nincs feldolgozva. A kiállítási tárgyakat Béla bácsi rendezte el, halála után sem változtattak azon.
További információ:
Cím: 9937 Pankasz, Fő út 63.
Tel.: 94/428-576 – Horváth József
Web: www.pankasz.hu

 

     

 

 

Harangláb - Pankasz
Pankasznak nincs temploma, de különösen értékes műemléke az 1754-ben állított református "szoknyás" harangláb. Az építmény a település legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején áll. Négy harangtartó tölgyfa oszlopa egymást keresztező tölgyfa talpon áll, a tölgyfa talpak tartják a szoknya tíz oszlopát is. Az összes oszlopot két irányba dúcok és könyökfák merevítik ki és koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái. A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatető zsúp a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes faszerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik. Műemléki helyreállításra 1965-ben került sor. Érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei jó állapotban voltak, így az idők folyamán elpusztult szerkezeti elemeket a harangtorony lebontása nélkül cserélték ki.
További információ:
www.pankasz.hu

 

    

 

 

Fazekas Múzeum - Magyarszombatfa
A múzeum egy jellegzetesen parasztiparos háza táját, életformáját szemlélteti, ahol láthatók azok a korongok és edényféleségek is, amelyek a XIX. század végétől a XX. század közepéig Magyarszombatfán és környékén készültek.
XIX. századi, borona- (gerenda-) falu lakóépület szobája és füstös konyhája a szegényparasztok XIX. század végi lakását mutatja, amelyben még sok az egyszerű keményfa bútor. Az épület legrégibb részében, a kamrában rendezték be a fazekasműhelyt. A kamra előtt, az udvaron áll a kerek cserépégető kemence kiégetett edényekkel.
Az agyag a sovány föld mellett nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakók valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék. Magyarszombatfa és Gödörháza főutcáján végigsétálva tapasztalható, hogy a fazekas hagyományok ma is élnek: sok porta bejáratánál ma is ott lóg a fazekas cégér. A portékák jelentős része helyben is elkel, de szívesen hívják a fazekasokat különböző népművészeti vásárokra is. Kérésre bármelyikük szívesen megmutatja műhelyét is, és beavatja az érdeklődőt a korongozás fortélyaiba.
További információ:
Magyarszombatfa, Fő u. 52/A.
Tel.: 94/544-003
Nyitva tartás: Május 1 – október 15.: 10.00 – 16.00 (hétfőn zárva)
Ettől eltérő időpontban előzetes egyeztetés szükséges.

 

     

 

 

Vadászati Kiállítás - Magyarszombatfa
A kiállítás anyagának alapját az Őrségben elejtett vadak trófeái teszik ki, amelyek között egyaránt megtalálhatóak a kapitális szarvasagancsok és vadkanagyarak, az érdekes őzagancsok, és a nem megfelelő genetikai tulajdonságaik miatt elejtett trófeás vadak.
A kiállítás megálmodója és kivitelezője egyszemélyben Gömbös Mátyás, aki több mint három és fél évtizedes vadászpályafutása során majd huszonöt éve az Őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond vadásztársaság vadászmestere és a Vas megyei vadásztársadalom aktív képviselője.
A kiállítás azonban nemcsak a vadászoknak és a vadászat iránt érdeklődőknek kínál látnivalót, hanem mindazoknak, akik szeretik a természetet. A kiállításon ugyanis a Magyarországon élő vadászható állatfajok trófeái mellett láthatóak az Őrség faunájában honos madarak és a nem vadászható kisemlősök egész sorának preparátumai, így remek lehetőség nyílik a természet és az ember szinte háborítatlan összhangjáról méltán híres Őrség élővilágába történő bepillantásra.
További információ:
Cím: Magyarszombatfa, Fő u. 9.
Tel.:30/956-6231
Nyitva tartás: Április 1 – október 31.: 10.00 – 17.00 (hétfőn zárva)
November 1 – március 31.: előzetes egyeztetés alapján.

 

        

 

 

Szentháromság templom – Velemér
A késő román és kora gót építészeti stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377. körül készült freskói tették világhírűvé. Öt településen maradtak fenn munkái (Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban). A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy melyik portán lehet átvenni a kulcsokat. Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót templom távol az országúttól, (ma Paprétnek nevezett terület) az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban. A reformáció helvét irányzatához csatlakozott tájban a XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül. Nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik: a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelik. III. Károly intézkedéseiben jelentkező XVIII. századi rekatolizálás 1732-ben ugyan visszaadja a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett.
További információ:
Szabó Elek
Tel.: 94/444-247
Nyitva tartás: minden nap 9.00 - 17.00

 

         

 

Őrségi Nemzeti Park
Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.
Az itt fellelhető természeti, néprajzi, kultúrtörténeti értékek megóvására 2002. március 1-jétől az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ügyel. A Nemzeti Parkhoz az Őrség, a Vendvidék, a szabályozatlan Rába folyó völgye, a Belső-Őrség és Szentgyörgyvölgy környéke tartozik. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 40 000 hektáron, amelyből 3086 hektár fokozottan védett. A nemzeti park egész területe európai uniós közösségi védelem alatt álló Natura 2000-es terület.
További információ:
http://onp.nemzetipark.gov.hu/az-orsegi-nemzeti-park-2

 

     

 

Árpád-kori templom - Őriszentpéter
A település legrégebbi épülete, védőszentje Szent Péter apostol. Szabadon álló, egyhajós, a hajónál keskenyebb szetélye félköríves záródású. A torony a nyugati homlokzatból kilép, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves román karzat, oldalfalain két, illetve három ülőfülek látható. A nyugati oromfalat a torony tagolja, amelynek harmadik szintjén körablak látható, a harangok, szintén középoszlopos ikerablakok félköríves záródással, fölötte vakívsoros párkány, a torony cseréppel fedett, gúlasisakos. Déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a honlokzaton különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák láthatók. A XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején 1730-ban lett ismét a katolikusoké. Különösen figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákka, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak. Az erődítményt Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. Ebben az időben az Őrség ún. hódoltsági terület lett, amely egyaránt adózott a töröknek és a magyar földesúrnak. A törökök fosztogatását a magyar földesurak megerősített udvarházakba, váracskákba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni. Ezen kis váracskák, "castellumok" közül a legjelentősebb az őriszentpéteri volt, ahol 30-40 hajdú tartózkodott. (A hajdú kifejezés itt és ebben a korban a földesurak és javaik védelmében gyalogos katonai szolgálatot vállaló környékbelieket jelentett. A hajdúk a szolgálatért cserébe csekély kiváltságot is kaptak. A templomot valaha díszítő román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek.
További információ:
Tel.: 94/428-077
Cím: Őriszentpéter, Templomszer 15.

 

        

 

Téglaégető - Őriszentpéter
Őriszentpéteren Templomszeren leginkább Árpád-kori római katolikus templomáról nevezetes, amelyet mély árok és kettős sánc övez. Az egykori várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló, eredeti formájában helyreállított téglaégetőben égették ki. Az 1500-as években több ilyen kemence is működött, de ez ideig még csak ezt az egyet találták meg. Maradványait az 1980-as években tárták fel. Fölé az Országos Műemlék Felügyelőség védőépületet húzott.
További információ:
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 9942 Szalafő, Pityerszer 12.
Tel.: 94/548-034, 30/229-3588
E-mail: tourinform.orseg@gmail.com

 

     

 

 

 

Ausztria

 

Meseerdő – Mühlgraben
A meseerdő 15 állomásán jeleneteket láthatunk többek között a Piroska és a farkasból, a Holle anyóból, az Ali baba és a negyven rablóból, a Jancsi és Juliskából, a Brémai muzsikusokból.
A 15 mesejelenet mellett a meseerdőben találunk még játszóteret, tűzrakó helyet, állatsimogatót. A gyerekek pónin lovagolhatnak is. A nagyobbakat az indián élményerdő várja. Büfé biztosított.
További információ:
http://hetedhetorszag.hu

 

 

Szabadtéri Múzeum - Gerersdorf
A családok a szabadtéri múzeumban megismerkedhetnek Pannonia 18-19. századi múltjával. Az épületek között találunk asztalosműhelyt, méhész házat, kovácsműhelyt, harangtornyot.
További információ:
http://www.museum.hu

 

    

 

Szentkút forrás – Heiligenbrunn
A forrás 1198 óta ismert, mellette az 1926-ban épített Szent Ulrik kápolna áll. A forrás vizét Batthyány-Strattmann László is használta különféle szembetegségek kezelésére.
További információ:
http://www.austriasites.com

 

 

Güssingi vár
Németújvár (Güssing) Burgenland tartomány déli részének gazdasági és kulturális központja. A középkori alapokra épült vár ősi épülete hatalmas bástyáival és tornyaival büszkén emelkedik a táj fölé, már messziről mutatja az utat a Güssingbe látogatóknak. A várban látogatható a vármúzeum, amelynek legértékesebb gyűjteménye a Batthyány család családi képtára, illetve a múzeumban állították ki a várkápolna orgonáját, amely szakértők szerint a 17. században készült, így Közép-Európa legrégibb orgonájának tartják. A Güssing központjában álló Ferences templomot és rendházat Batthyány Ádám építtette 1648-ban. A templomból lépcső vezet a Batthyány család sírboltjába. A lejárat mellett külön helyiségben találjuk Batthyány Ádámnak, a templom építtetőjének koporsóját, és itt, a családi sírboltban nyugszik a „szegények orvosa”, Boldog Batthyány-Strattmann László.
További információ:
http://www.burgguessing.info